Hitték volna? Már a második kör után azt találgathatjuk, kivel játszunk a kieséses szakaszban!

  • narancs.hu
  • 2016. június 18.

Kispálya

Az Izland elleni egy pont azt jelenti, hogy a magyar válogatott harmadiknál rosszabb helyen nem végez. Szinte biztos, hogy továbbjutott a csapat!

Az első félidő kiegyenlített játékot hozott, nem mondhatni, hogy ekkor a mutatott játék miatt az infarktus kerülgette volna a nézőt. A tizenegyesen nincs mit vitatkozni: már Király Gábor megmozdulását is be lehetett fújni (bár a hálóőr előre vetődését például egy a keményebb futballt előnyben részesítő szigetországi sípmester biztosan nem látta volna szabálytalannak, és a brit futball szerelmeseiként szerintünk sem volt az), Kádár viszont egyértelműen kirúgta a támadó ellenfél lábát, akárhányszor néztük is vissza az ominózus jelenetet.

false

 

Fotó: MTI

A második félidőt Magyarország végigtámadta, de fölénye meddő volt, és ennek láttán egyre többször ötlött fel bennünk a futball örök igazsága, miszerint ezt a sportágat nem pontozásra játsszák, hanem gólra. Izland azonban elkövette azt a hibát, hogy a bekkelés érdekében lemondott a gólszerzésről, és teljesen átadta a területet ellenfelének. Szinte törvényszerű volt, hogy a totális defenzívára beállt csapat előbb-utóbb hibázik. Így is lett, Magyarország egy öngóllal egyenlített.

Ezzel a válogatottnak két forduló után négy pontja van, és harmadiknál rosszabb helyen már bizonyosan nem végez a csoportjában. A többi négyesfogat eddigi eredményei láttán az is igen valószínű, hogy – amennyiben tényleg harmadikok lennénk csak, bár szerintünk a második helyet és ezzel a gond nélküli továbbjutást is megcsíphetjük – a hat csoportharmadik közül lesz legalább két rosszabb nemzeti válogatott. Egy következő posztunkban a potenciális ellenfeleket latolgatjuk majd.

(A dőlt betűs kifejezések a magyar futball szakértőitől elcsent terminusok.)

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.